Karácsonyi őrület és az átvészelése.

Valamelyik reggel néztem a hírekben a fekete péntek miatti lökdösődést, és arra gondoltam, hogy de jó, hogy én nem teszem ki magam ilyesminek. Távol az őrült emberektől és a félelemtől, hogy valaki agyontapos egy plazmatévéért.

Mégis sokan úgy érzik, hogy nekik ott kell lenniük ilyen alkalmakkor még akkor is, ha ez feszültséggel jár. Még többen vagyunk azok, akik azt hiszik, hogy az ünnepek együtt járnak egy fajta belső szorongással, hogy minden tökéletesen menjen.

Néha csak meg kellene állnunk és boldognak kellene lennünk, ahelyett, hogy a tökéletes boldogság után szaladgálunk. Tökéletes boldogság ugyanis nincs, mert valójában mi döntjük el, hogy minek örülünk az életben.

Egészen hihetetlen volt számomra, amikor már november elején láttam a mikulást kipakolva, én pedig még ott tartottam, hogy a mécseseket szerezzem be a sírokra. A kereskedők egyre hamarabb kezdik az ünnepi bombázást, hogy nyomatékosítsák bennünk, hogy mégis mi mindenre lesz szükségünk, hogy "tökéletes" karácsonyunk legyen.

Nem mindneki rajong az ünnepekért és minél tovább tartanak, annál rosszabbul érzik magukat miatta, mert számukra ez a nyomor egyben. Amikor nem tudják azt adni a gyereküknek, amit szeretnének, mert az ő agyukba is belevésték azt, hogy a gyermek csak akkor örül, ha töménytelen ajándékot és édességet kap. De ott vannak azok is, akik tényleg mindent elkövetnek az ünnepekért és hitelt hitelre halmozva egész évben nyögik annak a pár napnak bőségességét.

Nem véletlenül van az, hogy a két ünnep között, már a legtöbben megkapják a fizetésüket. Eltelt a karácsony, elköltöttük rá amit csak lehetett, most pedig vegyünk meg mindent a szilveszterre, rúgjunk be alaposan, együk tele magunkat, de mindekelőtt ne gondolkodjunk azon, hogy mennyi fölösleges dolgot is szereztünk be, amik semmivel se tették jobbá az életünket.

Ez a nagy akciózuhatag és elborult agyú embertömeg, rengeteg embert elrettent a bevásárlóáruházaktól. Többek között engem is. Nem érzem szükségét annak, hogy velük együtt rohanjak és mindenkinek azt ajánlom, hogy lehet ezt nyugodtan és élvezettel is csinálni. Nem kell fél milliót kiszórni az ablakon a plazmatévére, helyette jó lesz ott egy apróság is. Drága díszek helyett, készíthetünk sajátkezűleg is valamit a fára, főleg a gyerekek fogják élvezni. Ne veszítsük el az ünnepek lényegét azt, hogy akit szeretünk annak tudtára is adjuk, az együtt töltött idővel és ne a rengeteg ajándékkal.